Irodalmi ajánló a Zachor Alapítvány pedagógus-nagykövetei által
Art Spiegelman: Maus
Art Spiegelman világhírű alkotása egyszerre nyúl a képregény és az állatmese hagyományos eszköztárához, miközben radikálisan át is írja azokat. A holokauszt feldolgozásának ez a formabontó módja első pillantásra szokatlan, mégis megrendítően pontos: a stilizált fekete-fehér világban a zsidók egérként, a németek macskaként, az amerikaiak kutyaként, a lengyelek pedig disznóként jelennek meg. Ez az allegorikus rendszer nem eltávolít, hanem segít megérteni azt az abszurditást, amely a történelem egyik legsötétebb időszakát lehetővé tette.
A történet középpontjában egy holokauszt-túlélő visszaemlékezése áll, amelyet a fia (maga az alkotó) próbál elbeszélhetővé formálni. Így a kötet nemcsak a múlt feldolgozásáról szól, hanem az emlékezés nehézségeiről és az elhallgatásokkal terhelt apa-fiú kapcsolatról is. A személyes és történelmi szálak finoman fonódnak össze, miközben a mű folyamatosan reflektál saját elbeszélhetőségére is.
A Maus nem pusztán egy képregény, hanem egy korszakos jelentőségű irodalmi mű, amely új nyelvet talált a kimondhatatlanhoz. 16 éves kortól ajánlott, de valójában mindenkinek szól, aki szeretné mélyebben megérteni a múltat és az emlékezés összetett természetét.
Borbély Szilárd: Nincstelenek
Borbély Szilárd Nincstelenek című regénye 2013-ban jelent meg. A mű jelentőségét jól mutatja, hogy Az Évtized Könyvei írói szavazásán a 2010-es évek három legfontosabb magyar könyve közé került.
A regény az 1960-as, 1970-es évek kelet-magyarországi falusi világába vezet. Egy gyermek nézőpontján keresztül tárul fel a mélyszegénység, a kiszolgáltatottság és a mindennapos erőszak tapasztalata, miközben az elbeszélésben időről időre a felnőtt emlékező tudata is megszólal. A mű szerkezete mozaikszerű: emlékfoszlányokból, visszatérő motívumokból és a prímszámok rendjéből épül fel a regény világa.
A Nincstelenek nem pusztán egy család története, hanem annak megmutatása is, miként formálja az embert a társadalmi környezet, a nyelv, a múlt, a hiány és a kirekesztettség. A regényben hangsúlyosan jelenik meg a holokausztemlékezet, a történelmi emlékezet szelektivitása, valamint az a tapasztalat, hogy a családi és a hivatalos emlékezet nem mindig ugyanúgy őrzi meg a múltat. A család peremhelyzete sem egyetlen okból fakad: előítéletek, vallási különbségek, társadalmi feszültségek és örökölt traumák együttese alakítja sorsukat. A regény nyelve nyers, helyenként durva, mégsem öncélú. Éppen a szenvtelen, tárgyilagos megszólalás teszi különösen megrendítővé. Borbély Szilárd műve azért hatásos, mert nem kész válaszokat kínál, hanem gondolkodásra késztet az emlékezetről, az identitásról, a kirekesztésről és az emberi méltóságról.
Lois Lowry: Számláld meg a csillagokat
A regény 1989-ben jelent meg. Egy év múlva már az Amerikai Gyermekkönyvtárosok Szövetségének egyik díjnyertes könyve lett. A történet 1943-ban játszódik Dániában, és témája sok szintű, így ajánlható 13-18 év közötti diákoknak egyaránt. Képet kapunk egy koppenhágai zsidó és egy keresztény család mindennapjairól, majd a dániai zsidók összegyűjtésének megkezdésekor az összetartásukról, emberségükről is. A helyszín valós, ma is végigjárhatók az utcák, s az események is hitelesek, melyek során beleláthatunk a dán ellenállók hihetetlen szervezettségébe és erőfeszítésébe, ahogy csónakokon átmentették szinte a teljes dán zsidó lakosságot Svédországba. Mindezt a főszereplő keresztény kislány nézőpontjából láthatjuk. Szól a regény barátságról, lélekjelenlétről, kiállásról, kreativitásról, példamutatásról.
Zágoni Balázs: A csillag és a százados
A csillag és a százados egy megrázó, mégis nagyon olvasmányos történet a mádodik világháború idejéből. Két fiú, a zsidó Dávid és a keresztény Péter barátságán keresztül mutatja meg, hogyan szól bele a hétköznapi emberek életébe a történelem. Milyen döntéshelyzetekbe kerülnek 11-12 éves gyerekek, hogyan teszi próbára a barátságukat a félelem, az igazságtalanság, az üldöztetés. Bár a kötet meglehetősen vastag, a nyelvezete könnyen érthető a mai fiatalok számára, gördülékeny, a fordulatos cselekmény pedig könnyen magával ragadja az olvasót. A regényben főként az 1944-es év eseményei, a zsidóüldözés, a csillagos házak, a nyilasok rémtettei idéződnek fel, de nem a kegyetlenkedésekere helyezi a hangsúlyt, hanem arra, hogyan éli meg ezeket a két kiskamasz főhős. A történet különlegessége, hogy valós személy ihlette, a szerző a százados alakjában Ocskay Lászlónak állít emléket, aki 2002-ben kapta meg a Jad Vasemtől a Világ Igaza kitüntetést.
F. Várkonyi Zsuzsa: Férfiidők lányregénye
Hogyan lehet új életet kezdeni a holokauszt veszteségei után? A második világháború után játszódó történet két lelkileg súlyosan sérült ember kapcsolatán keresztül mutatja meg a túlélés és a gyógyulás lehetőségét. Klára, a hallgatag, traumatizált kamaszlány és az orvos Körner Aladár. Mindketten elvesztették családjukat, s most mindeketten megpróbálnak tovább élni. Különleges kapcsolat szövődik kettejük között; újra kell tanulniuk nevetni, szeretni, kötődni - mindezt az ötvenes évek egyre fojtogatóbbá váló légkörében. A hangsúly nem a bonyolult cselekményen hanem a szereplők lelki folyamatain van. Érzékeny, csendes, a lélek rezdüléseire koncentráló, mélyen elgondolkodtató történet, mely megmutatja, hogyan lehet feldolgozni a gyászt, a veszteséget, a traumát.
A könyvhöz és a könyv adaptációjaként készült “Akik maradtak” című filmhez kapcsolódóan IWitness tananyag is készült. A tananyag fejlesztésében a 2020/21 évi Junior Intern Program diákjai is részt vettek.
Yann Martel: Beatrice és Vergilius
Mit kezdünk a kimondhatatlannal? Hogyan lehet egyáltalán beszélni róla? Beatrice és Vergilius erre a kérdésre keres megrázó és szokatlan választ. Yann Martel különös kisregénye első pillantásra irodalmi játék, Dante nyomán vezet végig egy sajátos „pokoljáráson”, ahol az útitársak nem mások, mint egy bőgőmajom (Vergilius) és egy kitömött szamár (Beatrice). A történet azonban hamar kimozdul a szimbolikus térből, és egy sötét, nyugtalanító világba ránt: a holokauszt feldolgozásának kísérletébe.
A főhős író (akárcsak maga az olvasó) önmagát keresi: mit jelent alkotni egy olyan történelmi trauma után, amely szinte elbeszélhetetlen? A válasz egy abszurd dráma formájában érkezik, amelyet egy rejtélyes preparátor, Henry ír. Az ő alakja egyszerre groteszk és félelmetes, múltja pedig lassan tárul fel, egészen addig a pontig, ahol a történet már nemcsak értelmez, hanem szembesít is.
A regény igazi súlya azonban az utolsó oldalakon nehezedik ránk. A Játékok Gustavnak című rész tizenhárom dermesztő szituációt kínál, mindegyik végén egy kérdéssel, amely már nem a szereplőkhöz, hanem hozzánk szól. Nincs kibúvó: ezek a helyzetek azt vizsgálják, meddig maradunk emberek, és mikor válunk a történelem tehetetlen résztvevőivé.
Ez a könyv nem ad megnyugtató válaszokat. Inkább egy üres lapot hagy maga után fekete kerettel. És azt a felismerést, hogy a felszabadulás nem a felejtésből, hanem a szembenézésből születik.
Igaz Dóra: Egy fiú a csapatból
Hogyan lehet mesélni 10 éveseknek a holokausztról? Az Egy fiú a csapatból napjainkban játszódó történet, mely megmutatja, mennyire fontos, hogy merjünk beszélni a múltról. Dani "nyomozása" ráébreszt arra, milyen érzés kiskamaszként titkolózó felnőttek, elhallgatott igazságok között élni, és milyen következményekkel járhat, ha a gyerekek magukra maradnak a kérdéseikkel. Atörténet egy ötödikes diák szemszögéből mesél nehéz és komoly témáról, ám a nyelvezete a korosztályhoz igazodik, így könnyen olvasható. A föszereplő gondolkodásán keresztül mutatja be az eseményeket, ez segít abban, hogy az olvasó belehelyezkedjen a történetbe. A múltbéli eseményeket lassan tárja fel, hagy időt a feldolgozásra, és a szerzőnek nincs szándékában elrettentő részletekkel sokkolni a gyerekeket, a cél inkább az elgondolkodtatás. Bátorít arra, hogy merjünk kérdezni, ne fogadjunk el mindent szó nélkül, ugyanakkor segít megérteni az előítéleteket, és azt, hogy azok miért veszélyesek.
Lantos Péter: A fiú, aki nem akart meghalni
Az 1939-ban született Lantos Péter önéletrajzi regénye egy ötéves kisgyermek szemszögéből ábrázolja a vészkorszak történéseit. A könyv a németek megszállásától a gettósításon, valamint a strasshofi és a bergen-belseni koncentrációs táborban töltött hónapokon át a Makóra történő hazatérésig beszéli el a zsidóság hányattatását, a holokauszt történéseit. A fiú, aki nem akart meghalni letisztult nyelvű, olvasmányos és informatív regény, amely leginkább felnőtt szereplői szájába adva ismerteti a kor eseményeit, amellett fogalomtárként is felfogható szójegyzéket, korabeli fényképeket és térképet is tartalmaz, amelynek segítségével állomásonként követhető a kis Péter megpróbáltatásokkal teli útja. Lantos Péter regényét elsősorban hetedik és nyolcadik osztályosoknak ajánljuk órai feldolgozásra, a könyv fejleszti a kommunikációs készséget és az empátiát, elősegíti az összefüggések megértését, és csoportos munkára is alkalmas lehet.
Majgull Axelsson: Nem vagyok Miriam
A Nem vagyok Miriam egy nő történetén keresztül mesél identitásról, a kirekesztettség okozta belső félelmekről, arról, hogy milyen rettegésben élni. Malika egy roma származású lány, akit a második világháború idején táborba hurcolnak, és egy véletlen kabátcsere folytán új identitással, a zsidó Miriamként száll le a vonatról. A háborút túlélve sem meri felvállalni saját magát, és egész életét a leleplezéstől való félelemben tölti. A történet egyszerre szól a túlélésről, a traumafeldolgozásról, az identitáskeresésről, a kirekesztésről, az elhallgatás következményeiről. A történet nemcsak elgondolkodtató, de rávilágít arra is, mennyire fontos a múlttal való szembenézés, és az elhallgatásnak milyen hatása lehet a következő generációra.
Zoltán Gábor: Ólomszív
Zoltán Gábor Ólomszív című regénye a szerző nagy sikerű Orgia című kötete ikerregényeként definiálja magát, de attól függetlenül is olvasható, értelmezhető. Az Ólomszív detektívregény, amelyben eleinte két, a nyilasok fogságába esett „nyomozó”, a kilencéves Hidassy Tamás, valamint játék katonája, Ólom Pál végzi egy nyilas bűntény feltárásának munkáját, az ő hangjukat halljuk, az ő párbeszédjüket olvassuk, az ő szemszögükből látjuk a velük és családjukkal történteket 1944 végén. A könyv első fele az embermentő zsidó festőművész, Hidassy Klára és kisfia, Tamás (illetve a fiú markában lapuló Ólom Pál) raboskodásának körülményeit járja körül részletesen, míg a második egység nagyobb vonalakban nagyobb távot fut be, az orosz megszállás utáni idők világába vezet, a népbíróságok működésétől az első szamizdatkiadványok megjelenéséig, Magyarországtól Ausztrálián át Amerikáig, még ha ez utóbbi földrészeket épp csak megemlíti is a regény. Az Ólomszív nem könnyű, mégis olvasmányos és jól követhető regény, amelynek jellemző poétikai megoldása a párbeszédes jelenetezés, valamint a nézőpont gyakori váltogatása. Végzős középiskolások számára ajánlanánk, akár csoportmunkában történő feldolgozásra. Már csak elbeszélői technikája miatt is igazán belülről mutatja meg a nyilas időszak jellegzetes alakjait, helyzeteit, körülményeit, ugyanakkor második fele miatt alkalmas a vészkorszak utáni idők bonyolultságának ábrázolására, akár órai viták keretében a múltról alkotott ítéleteink újragondolására, átértékelésére.
Örkény István: In memoriam Dr. K.H.G.
Örkény István In memoriam Dr. K. H. G. című egyperces novelláját elsősorban azoknak ajánlom, akik e rövid prózai műfajban is az emberi sorsok mélységét, az erkölcsi kérdések súlyát és a gondolati tömörséget keresik. Néhány sorban mutatja meg, miként válhat a műveltség, a nyelv és az emberi méltóság a történelmi erőszakkal szembeni ellenállás jelévé.
Szántó T. Gábor: Hazatérés
Szántó T. Gábor Hazatérés című novellája 1945-ben játszódik; a cselekmény egy forró júliusi napon indul. Két feketébe öltözött férfi érkezik vonattal egy, Budapesttől mintegy hétórányi útra fekvő faluba. Magukkal tizenegy, illatszerrel teli ládát hoznak.
A szerző azt mutatja be, miként szállítják haza a rakományt a hazatérők, hogyan fogadják őket a falu lakói, milyen érzelmi hullámzásokat vált ki belőlük megjelenésük, és miként válik felnőtté e hazatérés hatására a történet egyik szereplője, Semjén Árpád.
A novella rövid terjedelme ellenére erőteljes hatást gyakorol az olvasóra feszült atmoszférájával, sűrített nyelvezetével, kifejező képeivel és súlyos erkölcsi kérdésfelvetéseivel. Szántó T. Gábor nem foglal nyíltan állást, nem ítélkezik, hanem a tekintetek, a hallgatások és az apró gesztusok révén érzékelteti az érzelmeket, valamint a történelem hatását az egyén és a faluközösség életére, gondolkodására.
A novellából 2017-ben nagy sikerű filmadaptáció készült Török Ferenc rendezésében. A mű elolvasását és az abból készült film megtekintését egyaránt ajánljuk, mert együtt még teljesebben tárják fel a történet erkölcsi és emberi üzenetét.